Csak a kicsiké a farsang?
Február 21-25. izgalmas napok voltak az apáczais diákok számára, ugyanis megrendezésre került a várva várt farsang. Az esemény 5 napig tartott, és minden nap más témának megfelelően kellett beöltözni, kivéve pénteken, amikor az osztályok az általuk választott témák szerint öltözhettek be. Nagyszünetben került sor a bemutatóra, ahol az osztályokból a legjobb jelmezt viselők "vörös szőnyegen" vonultak fel. Szavazás által a nyertes osztályok díjakban részesültek. Erről az izgalmas eseményről egy tanárnak , egy szervezőnek és egy diáknak tettünk fel pár kérdést.
-A tanárnőnek melyik volt a kedvenc témája? Aznap minek öltözött?
-Legjobban a gettó-nap ötlete tetszett, nagyon eredetinek találtam, és roppant látványos volt a felvonulás: a sok aranyláncos, tréningnadrágos, szakadt felsős, sapkás diák, a hatalmas, bömbölő hangszóróval a vállukon... Nagyon, nagyon tetszett. Nekem sajnos nem sikerült aranylánccal, dollár-$-ekkel felszerelkezni aznap, de azért egy oversize inget, szakadt farmert meg elnyúlt pólót felvettem és nagyon jól éreztem bennük magam.
-Mi volt a héten látott kedvenc jelmeze?
-Lehetetlen egyetlenegyet kiemelni. Pont az volt a nagyon emlékezetes azon a héten, hogy olyan rengeteg diák öltözött be: nem csak elvétve látott az ember egy-egy jelmezt, hanem teljes osztályok vonultak fel. Ez a jelmez-kavalkád volt az, ami emlékezetes volt, az, ahogy teljes perceken át vonultak egy-egy szüneten a beöltözött figurák, mint egy valódi divatbemutatón. Többszáz jelmezt láttam a hét alatt és bármelyiket emelném ki, igazságtalanul hallgatnék a többiről.
-Milyennek látja azt , hogy a tanárokat is bevontuk a rendezvénybe? Élvezték?
-Az, hogy a farsang mindenkinek szólt, nem kizárólag a diákoknak, lehetővé tette azoknak a tanároknak, akiknek élményt és mulatságot jelent a beöltözés, hogy azt a hetet nagyon pozitív izgalomban töltsék és nagyon jól szórakozzanak a jelmezeik kitalálásán, összeállításán és a diákokra gyakorolt hatásán. Akik nem öltöztek be, azok sem maradtak ki semmiből, hiszen nézőként nagyon jól mulattak ők is. Köszönjük a kezdeményezést és a szervezést, én már alig várom a jövő évi farsangot!" (Adorjáni Mária)
-Milyen volt számodra az egész esemény megszervezése?
-Hihetetlen jó. Talán ez az a DT-s rendezvény, amire a legbüszkébb vagyok. Hirtelen jött az ötlet, emlékszem, öt nappal előtte rukkoltunk elő vele. Seperc alatt meglett a terv, mert mindenki a megszokott nagy lendülettel állt hozzá. Egyből éreztem, hogy valami nagyon jót fogunk összerakni, viszont arra nem számítottam, hogy ekkora sikere lesz. Már az első nap érezhető volt a különösen jó hangulat, nagyon meglepett, hogy szinte miden osztály beöltözött, ez mégtöbb löketet adott, és ez így fokozódott a hét során. Eleinte még volt, hogy a szervezés szempontjából akadt egy-két bökkenő, pl. kevesebb résztvevőre számítottunk, így a kifutón tumultus volt. Ilyenkor nem volt könnyű megtartani a csigavért, de szerencsére hamar megoldottuk a problémát, és aztán minden egyre jobb lett. A tanárok lelkes részvétele különösen meghatott, szuper volt együtt megélni ezt a hetet.
-Van olyan dolog amit jövőre másképp csinálnál?
-Van. A csapattal a rendezvény után kiértékeltük a hetet, és egyöntetűen beláttuk, hogy semmin sem szabad változtatnunk a rendezvény közben, ha azt nem tettük meg előtte. Mégha zseniális új ötletek is születnek, ezentúl akkor is az eredetieknél fogunk maradni, hogy elkerüljük a kavarodásokat. Idő hiányában viszont szinte elkerülhetetlenek voltak az útközbeni változtatások, szóval szerintem így, elsőre, még szemet lehet hunyni felette. Ezenkívül szeretném, a visszajelzések alapján, ha jövőre a tanároknak is vörösszőnyegük lenne a folyosón. Szerencsénkre sok olyan tanárunk van, akik nagyon szívesen kivették belőle a részüket , szóval a következő évi csapatnak bátran ajánlom, hogy ne féljenek még jobban bevonni őket!
-Melyik nap volt a kedvenced, és miért?
-A retró nap volt talán a kedvencem, hihetetlen jó hangulata volt. Rengeteg hippi és trapéznadrágos alak lepte el a sulit, de találkoztam ’50-es évekbeli hollywoodi sztárokkal, de a ’70-es évek aerobic oktatóival is. Én aznapra felvettem anyukám egyetemista kori szoknyás kosztümét, amit előző este turkáltam elő a szekrénye mélyéről. Nagyon furcsa érzés volt, mint egy időutazás. Imádtam! (Gorbai Zsófi)
-Melyik volt a kedvenc napod és aznap minek öltöztél?
-Elég nehéz választani, mert mindegyik napot nagyon szerettem, de ha egyet kéne mondjak akkor az a gettó nap lenne, én aznap gengszternek öltöztem és nagyon jól éreztem magam.
-Utolsó nap minek öltöztetek az osztállyal?
-Utolsó nap az osztállyal sportembereknek öltöztünk. Számomra a legizgalmasabb pontja ennek a napnak a felvonulás volt, ahol zenére kellett végigmennünk az udvaron. Több osztálytársam beöltözött kimonóba , focistának és gördeszkásnak, egyesek viszont sörhasú szurkoló apukáknak öltöztek, és ették a miccset. Ez a nap volt szerintem a hét csúcspontja, már csak azért is, mert a tanárok is beöltöztek strandolóknak.
-Ha jövőre te adhatnál egy témaötletet, akkor mi lenne az?
-Jövőre több ötletem is van, például: military nap, emós nap, hippi nap, rock nap, híresség nap. (Kovács Anna)
Balázs Joshua és Jankó Roland szemszöge a farsangi eseményekről
A 2022-es év farsangja nagyon élvezetes volt az Apáczaiban. Mindennapi diákok is nagyon élvezték az eseményt (úgy, ahogy a szervezők is). Az emberek nagy része be volt öltözve, és ketten (vagy épp négyen) képviselték az osztályukat. Egy egész hetet tartott a farsang, és minden nap különböző témák voltak. Hétfő az elegancia, kedd a gettó, szerda a retró és csütörtök a film-/rajzfilmkarakterek napja volt. A pénteki nap különleges volt több szempontból is. Egyrészt azért, mert a tanári kar is beöltözött, másrészt pedig azért, mert ezen a napon a témát mindegyik osztály magának választotta. Megkérdeztük Pócsai Sándor tanár urat is, hogy mi a véleménye a farsangról. Ez volt a válasza:
"Nagyon jó volt a szervezés, nagyon ötletes volt, nagyon sok osztály bekapcsolódott, vidám volt és nagyon jó, hogy a Covid után ilyen rendezvényt szerveztek. És nem számított, hogyha valaki jó vagy rossz tanuló, mindenki részt vehetett. Le a kalappal a szervezőknek."
Vagy valami hasonlót. Túl gyorsan beszélt. A lényeg az, hogy mindenki élvezte, a tanárok is, még akkor is, ha nem lehetett járni a folyosón nagyszünetben.
Pár kép a hétről, ami magáért beszél: