Minek az univerzum,míg itt vagy te nekem?

Oly jó lenne úszni

szemed folyamában,

meg sem állnék, csak

szíved barlangjában.

Leheverednék a folyó

fölé tornyosuló fák

vékony árnyékának

hűvösébe

és áhítattal néznék a vízben

tükröződő égre.

Gyöngyvirágot csodálnék

egy pipacsmező közepén,

ámde őket még csak

érinteni sem merném.

Hómezőben virító

furcsa, barnás virágok

teszik különlegessé

ezt a világot,

melynek Te vagy a középpontja,

kedvesem.

Minek az univerzum,

míg itt vagy te nekem?

Ilusztrálta: Borzási Theodora