Romkertünk Őrei

Mint azt már megszokhattuk, minden évben megrendezésre kerül az "Örökségünk Őrei" vetélkedő, s természetesen szerény kis iskolánk se maradhat ki. Az idei csapatot Bárdos Anna (10-B), Gorbai Zsófi (9-A), Horváth Krisztina (9-A), Kiss Szabolcs (11-B), Lupescu Kata (11-A), Maximilian Mitu (11-A), Nagy Johanna (11-A), Nemes Noella (9-A), Simon Zoltán (11-B), Szántai Kristóf (10-A), Szentgyörgyi Anna (11-B) és Zágoni-Szabó Ákos (10-A) alkotja. Képviselő tanárunk Pócsai Sándor.

Az idei ÖŐ-n úgy döntöttünk, hogy a Farkas-utcai templom melletti "Romkertet" fogadjuk örökbe, ugyanis azon kívül, hogy Magyarnapokkor rendezvények meg foglalkozások szoktak ott lenni, nem biztos, hogy sokan tudnak valamit róla. Viszont itt a lehetőség többet megtudni róla!

Tudni kell, hogy a romkert nem volt mindig romkert. Még valamikor a 16. században a romkert helyén egy ferences kolostor ékeskedett a templom mellett. Viszont mielőtt többet tudnák mondani róla, elengedhetetlen, hogy egy pár szóban beszéljünk a templomról is, hisz a kettő annó együtt állt a város sarkában. A templom területén régebb házak álltak, de ez gyorsan megváltozott miután a ferencesek megkapták a területet. Az építést Mátyás rendelte el 1486. szeptember 9-én és 1503-ra készült el. A kolostorra 1489-ben kezdtek el intézkedéseket végrehajtani. Ennek építése 1515 körül lett befejezve, de a mai formája nagyjából 1800 óta csodálható meg.
Itt régebb megközelítőleg 30 ferences szerzetes lakhatott, de a protestánsok kiűzték őket, szentképeiket és szobraikat pedig megsemmisítették. A kolostor az erdélyi fejedelem, Báthory tulajdonában volt, aki behozta a jezsuitákat az unitárius Kolozsvárra, így belső feszültséget teremtve. A jezsuiták iskolát indítottak a kolostorban, viszont nem sokkal kezdete után már reformátusok futtatták. Itt tanított iskolánk névadója is, Apáczai.
Mint már korábban is említettem, a kolostor 1800 körül megsemmisült, s vele együtt az iskola is. Viszont gyorsan új tanulási helyet adtak a gyermekeknek, ugyanis megépítették mellé azt az iskolát, amit mi ma Refinek nevezünk. A kolostor és a Refi hasonló felépítésű ami az infrastruktúrát illeti. Mindkettő egy nagy, négyzet alakú épület, udvarral a közepén és az udvar közepén pedig a kolostorban egy kút volt, míg a Refiben régebb ott egy fa állt. Ameddig a kolostor kolostor volt, s nem iskola, addig rendelkezett kerengővel, káptalanteremmel (a szerzetesek gyűlésterme), könyvtárral, melegedővel (ahol télen tartózkodtak a szerzetesek), ebédlővel/refektóriummal, ami a legnagyobb terem volt a kolostorban, konyhával, egy vendégszobával (az egyetlen hely a kolostoron belül ahova beengedtek idegeneket), s végül az emeleten pedig a szerzetesi cellák, azaz a hálók helyezkedtek el. Ezek a termek viszont a református időben már nagyrészt tantermeket képeztek, ugyanis ekkor a kolostor már csak iskolaként szolgált.

Tudom, nem egy négy oldalas esszét nyújtok elétek a Romkertől, de már ezzel is többet tudunk mondani róla annál, hogy idén például a Magyarnapokon kutyabemutató volt ott. Viszont még rengeteg információt fel tudnánk ásni ha esetleg ásatásokat tudnánk kezdeményeztetni. Ha ez sikerülne, rengeteget megtudhatnánk a Romkert múltjáról, ami pár méterrel lábunk alatt nyugszik. Ennek eléréséhez még viszont van mit küzködnünk, de nem egy elérhetetlen cél.