Trump vs Biden avagy járókerettel a Fehér Házba

Amerikában feje tetejére állt a világ. Ebben az évben lángba borult Kalifornia, a Black Lives Matter mozgalom hatására számos nagyvárosban lázongások törtek ki, szobrok hulltak porba, Seattle központját pedig pár hétig független, rendőrmentes övezetnek nyilvánították ki az elégedetlenkedők. A káosztortán a tejszínhab pedig a koronavírus járvány, amely az Egyesült Államokban szedte a legtöbb áldozatot a világon, összegezve, és népességhez mérten is. Ezt az Amerikát pedig valakinek vezetnie kell, ez az ember pedig valószínűleg Joe Biden vagy Donald Trump lesz. Alábbi szövegemben szeretném – amennyire lehet – pártatlanul lefesteni a választási helyzetet, hiszen nekünk, erdélyi magyaroknak is számít ennek eredménye.

A piros sarokban a mostani elnök: Donald Trump, a Republikánus Párt jelöltje. A Republikánus Párt Abraham Lincoln pártja volt, hozzájuk köthető a rabszolgaság felszámolása az amerikai polgárháború végén. Azóta viszont ők lettek a konzervatívabb párt, akik keresztény értékeket képviselnek – legalábbis szóban. Ezen kívül azért is küzdenek, hogy a kormány beleszólása a szabad piac változásába minimális legyen. Érdekes, hogyan egyeztetik össze például a gépfegyverek legálisan tartását, és szinte korlátlan árusítását a keresztény hitükkel, de már több mint 100 éve uralják a világ legerősebb államát, úgyhogy inkább elhallgatok. A párton belüli és kívüli mainstream-től viszont drasztikusan eltér Donald Trump személye, aki 4 éve lakója a Fehér Háznak. Az elnök célja mindig is a gazdaság védelme és fejlesztése, a koronavírussal folytatott csatában is minél kevesebb korlátozást szeretett volna érvénybe léptetni. Az átlag ember nem sok jót hall Trumpról, a legtöbb amerikai hírportál nagyon nincs oda ezért a narancsszínű emberkéért akinek történetesen egy gombnyomásba kerülne elpusztítani az emberiség nagy részét; Trumpot szexistának, rasszistának iszlamo- és xenofóbnak tartják nagyon sokan, ezenkívül  csalónak (nemrég jelent meg egy jelentés, miszerint 750 dollárt fizet adóként évente), és az átlagembertől eltávolodottnak tartják (2,5 MILLIÁRD dollár ül a zsebében). Ő a legidősebb elnök az Egyesült Államok történetében, 74 éve született New York Cityben. Számos alkalommal vádolták a dúsgazdag üzletembert undorítóbbnál undorítóbb tettekkel, mint például a szexuális zaklatás, erőszak, ezeket viszont el tudta tusolni. Hatalommal való visszaélés vádjával felelősségre vonták, és a képviselők házában meg is szavazták a funkcióból való kiebrudalását, ezt viszont a pártja által uralt a szenátus megakadályozta.

A kék sarokban üldögél Joe Biden, a Demokrata Párt jelöltje Pennsylvániából. Ismertsége onnan származik, hogy 8 évig volt Obama alelnöke. Ezen kívül Biden 47 (ismétlem: negyvenhét) éve a szenátus tagja, karrierje kezdetén például még nem létezett személyi számítógép vagy CD. 77. életévében jár, és tudhatjuk hogy 77 év után nehéz egy embernek megtalálni hajdani erejét. Joe Biden viselkedésén ellenfelei az egyértelmű demencia jeleit vélik felfedezni, hiszen kampánya során: összetévesztette egyik fekete jelölttársát Barack Obamával, azt mondta, szenátusi pozícióra pályázik, összetévesztette a húgát a feleségével, azt mondta: „a szegény gyerekek ugyanolyan okosak mint a fehérek”, ezeket, és egyéb hasonló logikátlan és vállalhatatlan kijelentéseket tett, mind élő közvetítésben. Trump emberei gyakran hívják fel a figyelmet arra is, hogy Bident – Trumphoz hasonlóan – számos nő vádolja helytelen viselkedéssel, szexuális zaklatással. Sokakat zavar, ahogy a kamerák előtt kezeli a nőket, főleg a kislányokat. Demokrataként adóemeléseket szeretne, az ebből befolyó pénzből pedig minél több állami szolgáltatást. Habár államilag fizetett egészségügyet nem szeretne, folytatná a Medicare nevű programot, melynek keretében az állam kifizeti az egészségügyi ellátást, ezt  viszont vissza kell fizetnie az állampolgárnak (Trump visszavonná ezt a programot). Az afroamerikaiak szavazatát nagyon nagy arányban Biden viszi el, hiszen a rasszistaként számon tartott Trumppal  szemben ő harcolna az Amerikában jelenlevő szisztematikus rasszizmus ellen – a mostani elnök szerint ilyen nem is létezik. Gyakran megesik, hogy Biden olyan problémákat próbál megoldani, amelyek Trump szerint nem is léteznek, ilyen például hogy a Földön ember okozta globális felmelegedésről beszélhetünk (Trump köztudottan kilépett a párizsi klímaegyezményből). Joe Biden szép korának kapcsán felmerül a kérdés: ki lép majd az elnök helyébe ha elhalálozik (ami ugye nagyon valószínű egy 77 éves férfi esetében, akinek még négy évig kell szolgálnia a világ legstresszesebb munkahelyén). Ez az ember lehetne Kamala Harris, a Demokrata Párt alelnökjelöltje. Amíg Biden a Demokrata Párt moderált, szélsőségektől távol maradó részét képezi, Kamala Harris sok szakértő szerint a legliberálisabb politikus az amerikai szenátusban, a fekete hölgy fiatalos, laza nőként prezentálja magát – elképzelhető, hogy ő lesz Amerika első női elnöke.

Rémisztő számomra az Amerikában uralkodó két párt rendszer, hiszen a szavazóknak két szenilis, öreg, kiskorúakat zaklató politikus közül kell választaniuk, akik vitáikon demonstrálták, mennyire nincs konkrét tervük a jövőre nézve, egymás szavába vágva, személyeskedve mentek szembe egymással. Ezek kapcsán a jobboldali politikai kommentátor, Ben Shapiro csak ennyit mondott: „nem tudom ki nyerte a vitát, de azt tudom hogy Amerika veszített”. Más jelöltek is vannak viszont, például Jo Jorgensen a Libertáriánus Párt vezetője, aki a személyi szabadságok minél inkább való kiterjesztéséért kampányol. A fegyverek, könnyű drogok és a melegek házasságának teljes legalizálása mind olyan javaslatok, amelyeket szívesen gyakorlatba ültetné  a  harmadik, libertáriánus jelölt. Az, hogy Jorgensen szerezze meg a 270 elektori szavazatot, egyáltalán nem valószínű, sőt majdnem lehetetlen. Mellesleg ez is fontos tudnivaló: Amerikában nem egyenesen a nép szavazza meg az elnököt, hanem egy adott állam elektorokon keresztül, akik igazából úgy szavaznak ahogy akarnak – „demokrácia”.  A többi párt úgy indul, hogy matematikailag nincs lehetősége a győzelemre, hiszen nem minden államban aktivál. Ilyen a Zöld Párt, a „Constitution Party” vagy a szocialisták, sőt tavaly egy párt nélküli jelölt 730,00 szavazatot kapott.

Ha mi, magyarok, magyarokként kéne szavazzunk vajon kit választanánk? A Fidesz szavazói Trumpot preferálják, hiszen kiemelkedően jó kapcsolatot ápol Trump és Orbán, értékrendjük és világlátásuk is hasonló. Ha Magyarországon a Fidesz folytatja a dominanciáját, jobb lenne a kapcsolatainknak Trump megválasztása. Az ellenzék favoritja viszont Joe Biden, aki hevesen kritizálta a magyar kormányt alelnökként és azután is, valamint  elhatározása, hogy megállítja a jobboldali populizmust, és ebbe a kategóriába teszik Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Véleményem szerint örüljünk, hogy itthon több jelölt közül válogathatunk, akik jobban képviselhetik a nézeteinket, mint a polarizált Amerikában, és élvezzük az amerikai választás kiválóan közvetített, felmért és előadássá átalakított választásait.