Szorongás az iskolapadban
Biztos vagyok benne, hogy minden vasárnap este elmondod magadban, hogy jaj holnap megint hétfő, nem akarok menni iskolába, legalábbis nálam ez mindig így van. Abban is biztos vagyok, hogy szinte minden kémiafelmérő vagy -felelés előtt érzed, ahogy a szíved pattan ki a helyéről, és azt se tudod, melyik leckét nézd, vagy kinek mondd el, amit szünetben megtanultál. Ezeket a jeleket hosszan lehetne még sorolni, de egyértelmű, hogy ezek a stressz, aggodalom, szorongás (vagy iskolaundor) különféle tünetei.
Igazság szerint össze-vissza dobálózunk a fogalmakkal, és sokszor nem is tudjuk pontosan, hogy miről is beszélünk. Mi is az a stressz? Manapság ez a szó mindnekinek mást jelent, így nehéz egységes szóval vagy mondattal megmagyarázni. Selye János magyar kutató volt az, aki először bevezette ezt a fogalmat az orvostudomány „szótárába”. Ő úgy fogalmazott, hogy a stressz „a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre” (a biosz tanárnő is biztos fogja ezt említeni). Selye szerint a stressz nem jelent feltétlenül rosszat, sőt szükség is van rá. Teljesen normális, ha stresszelünk a suliban, vagy bármilyen szituációban, viszont fontos, hogy ezt megtanuljuk kezelni, mert hosszú távon semmiképp sem lesz jó vége. Tehát, hogy valami okos dologgal is maradjunk, Selye úgy általánosította, hogy két fajta stressz van: eustressz és distressz. Az első a jó stressz, erős hatású, megoldható, míg a másik a rossz stressz: fenyegető és kellemetlen. Ezt akarjuk elkerülni.
Sajnálom, hogy el kell keserítselek, de nincs stresszmentes élet, egyszerűen nem létezik olyan. A titok a stressz kezelésben rejlik, és ha azt sikerül megtanulnunk és mindenféle trükköt elsajátítanunk, akkor nem is olyan nehéz megbirkózni az élet különböző kihívásaival.
Mint a természetben mindenhol, itt is az egyensúlyon van a hangsúly. Ha túl kevés van, akkor enerváltságot okoz, viszont ha túl sok, akkor akár betegségeket is kiválthat. Ezt akarjuk elkerülni, ezért hoztam nektek pár tippet, amivel kezelni lehet a stresszt. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenkinél beválik, hiszen különbözőek vagyunk, viszont szerintem ez egy jó kezdés lenne mindenkinek.
· Mérlegelés- mérlegeld a helyzetet, gondolkodj el azon, hogy vajon mi a stressz okozója, azután pedig próbálj változtatni. Persze ez nem megy egyik percről a másikra, de fontos, hogy tudd, milyen stresszfaktorok vannak, hogy könnyebben átlásd a dolgokat.
· Sport- a sport bármelyik formája jó hatással van az egészségünkre, és nem csak. Nem tudom, észrevettétek-e magatokon, de a testmozgás javít az ember közérzetén, és ezt a jó öreg kémiának köszönhetjük, hiszen mozgás közben az agyunk boldogsághormonokat termel (endorfin és szerotonin). Tehát mindenképp ajánlott egy kis testmozgást beiktatni a mindennapjainkba. Nem kell eget rengető súlyokat emelni a gymben, vagy kilométereket szaladni, elég az, ami neked személy szerint megfelel. Kezdetnek egy egyszerű séta is megteszi a parkban vagy valami nyugodt környezetben.
· Tudatos légzés- napi 10 perc tudatos légzés nagy mértékben csökkenti a feszültséget. Ezt akár jógával vagy meditációval is lehet társítani. Tényleg érdemes kipróbálni, főleg azért, mert 10 perc tényleg nem sok idő, így akármikor el lehet végezni.
Ezek olyan módszerek, amelyeket viszonylag egyszerű betartani, és nem kell azonnal gyógyszeres kezeléshez fordulni. Természetesen vannak ezeken kivül más technikák is. Remélem segítettem ezekkel az ötletekkel, de akár az iskola pszichológust is meg lehet kérdezni, ha úgy érzitek. Kívánok nektek egy kevésbé stresszes új évet és jó sulikezdést! <3