Az Apáczai líceum iskolaújsága

Vonatút

Ki szeretne hajnali 7-kor vonatra szállni, napfelkeltét nézni, és gólyatáborba menni? Bevallom, én az utolsó pillanatig nagyon határozottan ezt mondtam volna: „ÉN NEM!!!!” De kellemes csalódás ért: nagyon hangulatos volt az elsuhanó táj, az álmos meleg, a megosztott fülhallgatók és a rajtuk átszűrődő beszélgetések.

Gólyás lepedő

Vagy zászló? A lényeg, hogy ezzel fogadtak minket a DT-sek, mikor megérkeztünk. A jelenléte azonnal meghozta azt az így leírva elég nyálas, de a valóságban természetes és kellemes „Hazaértünk!”-érzést.

Sztereotípiagyilkosság

Szerintem minden apáczais kapásból tudna mondani minimum egy sztereotípiát az A-ról, a B-ről és a C-ről is, szóval nekem fölösleges leírni. Jelentem: az összes sztereotípiát semlegesítettük. Az A-sok nem butuskák, a B-sek nem kockafejek, a C-sek nem azért mentek oda, mert nem volt jobb ötletük. Mindenhol vannak érdekes emberek, jófej emberek, vicces emberek és kiállhatatlan emberek. SzabványA-sok, szabványB-sek és szabványC-sek pedig nincsenek.

Játék

Az ember kilencedikben már komoly felnőtt, csak elnézően mosolyog, ha valakit játszani lát, esetleg udvariasan megjegyzi, hogy „Remélem, hamar kinövi!”. Ugye? Naná, hogy nem. Sőt. Képes végigjátszani egy egész napot. És nagyon élvezi.

Gyémántok

Mit csinál az ember éjszaka közepén, kis csapatokban a zuhogó esőben egy szántóföld közepén? Természetesen gyémántokat keres. És talál. Olyan kézzelfogható gyémántokat, amikért elindult, de láthatatlan gyémántokat is: „Még a húszéves érettségi találkozón is emlegetni fogjuk”-poénokat, új barátokat vagy egyszerűen csak jó emlékeket.

Nátha

A gólyatábor utáni napokban nagyjából mindenki, aki kint volt Sztánán, köhögött, prüszkölt, orrot fújt, esetleg ezeket mind egyszerre. Mégse hallottam senkitől, hogy „Hülye gólyatábor! Végig utáltam, és még meg is fáztam!” Azt hiszem, ez abszolút siker.

Napsütés

Mert biza, az is volt. És ki lehetett élvezni minden előnyét: a fűben heverészést, a kinti játékot, a viszonylag tiszta falusi levegőt és az őszi erdő látványát.

Tea

Nagyon hangulatos volt az iszonyú hidegben az étkező hosszú faasztalainál ülni, és iszogatni a forró teát, amit egy hatalmas közös fazékból kaptunk. Egyike azoknak a ritka pillanatoknak, mikor teljes nyugi volt, szép csendben beszélgettünk, és nagyon jól éreztük magunkat.

Szóval, kedves leendő gólyák, gyertek gólyatáborba, ha:

  • szeretitek az embereket, imádtok ismerkedni, és feldob a gondolat, hogy két napig emberek közt lehettek. Itt bőven lesz rá alkalmatok.

  • utáljátok a humanoidokat, gyűlöltök ismerkedni és a hideg kiráz a gondolattól, hogy emberek közt kell lennetek. Hátha itt találjátok meg a lelki társatokat, akivel majd közösen eszelhettek ki ördögi terveket az emberi faj kiirtására! Esetleg találkozhattok egész értelmes földlakókkal is. Ha pedig mégsem, lesz alkalmatok szép csendben elvonulni, és a szép környezetben utálkozni.

  • féltek ismerkedni. Itt a legnehezebb részeket elintézik helyettetek a DT-sek, szóval sokkal könnyebb lesz, mint a suliban.

  • nem vagytok sportosak, de sikerélményre vágytok. A vasútállomástól a szállásig elcipelni a hátizsákokat teljesítmény. Ráadásul jó társaságban nagyon könnyűnek fog tűnni. Aztán pedig mondogathatjátok, hogy „Jah, kérlek, semmi az egész, én simán túléltem.”

  • hiányzik a gyerekkorotok. Bőven lesz időtök kiélni magatokat, és rengeteget játszani. És ígérem, nem lesz semmi béna Nyuszi ül a fűben meg hasonlók.

  • már alig várjátok. És akkor is, ha a gondolatát is utáljátok. Mindenképp nagyon jó lesz.