Az Apáczai líceum iskolaújsága

Ma estefele hétkor megittam egy espressót. Finom volt és keserű és egyáltalán nem bántam meg. Egyből kizökkentem abból a zsibbadt fáradtsádból és elkezdtek pörögni a gondolataim. Egy darabig élveztem, mostmár ideje lenne kifáradnom, csak amint említettem, ittam egy espressót. Ágyban fekszem már egy órája és legalább százszor elhatároztam már hogy elalszom. A véremben keringő koffein ellenem szövetkezett, nincs esélyem megnyerni ezt a harcot.
Amíg megvárom hogy a szívdobogásom lelassuljon, azon gondolkodom, hogy mivel vezessem le ezt a hirtelen kapott energiát. Nem kezdhetek el vadul táncolni vagy ugrálni vagy dobolni, késő van és nem akarok mérges szomszédokkal meg irritált családtagokkal foglalkozni. Egy választásom maradt, azt hiszem: filozófálás. 5 perc alatt eljutottam egy hétköznapi gondolattól oda hogy megkérdőjelezzem az egész univerzum létezését. Ezért Elon Musk a hibás és kevésbé a kávé. Kaptam egy kis időt át gondolni a tegnapot meg a mostot, de a holnaptól félek. Fáradtságot és még több kávét jóslok magamnak.
Talán megszabadultam a 7 lejes espressó ördögi hatásától, mert kezdek rájönni, mennyi hülyeséget fontoltam meg az elmúlt pár órában. Ennek ellenére a jövőben sem fogok másképp dönteni, a délutáni kávézás túl jó ahhoz hogy lemondjam. A belőle született gondolataim túl viccesek ahhoz hogy ne írjam le őket.